Alapfogalmak

Információ: A jelsorozathoz kapcsolódó új jelentés, hasznos közlés.
Az információ szubjektív fogalom, függ a feldolgozó személyétől is.

Az információ oldalai:

  • statisztikai (az információt hordozó jelek előfordulási gyakoriságaira vonatkozólag),
  • szintaktikai (a jelsorozatok formális azonosságait vizsgálja),
  • szemantikai (a jelsorozat mögött húzódó lényeget, jelentést hangsúlyozza),
  • pragmatikai (a jelentés gyakorlati hasznosságát emeli ki),
  • apobetikai (az információ mögött rejlő szándékot tartalmazza).

    Adat: Az információ hordozóját nevezzük adatnak, vagyis az adat a tények, fogalmak feldolgozásra alkalmas reprezentációja.
    Az adat objektív, független a feldolgozótól.

    Információs rendszerek adatkezelési követelményei:

  • Nagymennyiségű adatok hatékony kezelése
  • Konkurens hozzáférés támogatása
  • Integritásőrzés
  • Védelem
  • Hatékony programfejlesztés

    Adatbázis (DB - DataBase): Olyan integrált adatszerkezet, amely az adatokat egy adatmodell szerint szervezetten tárolja.
    Az adatbázisnak az adatkezelési követelményeket ki kell elégítenie!

    Adatbáziskezelő rendszer (DBMS - DataBase Management System): Olyan program, amely az adatbázishoz történő mindennemű hozzáférés kezelésére szolgál.

    A DBMS feladatai:

  • DB létrehozása
  • DB tartalmának definiálása (szerkezet kialakítása)
  • Az adatok letárolása
  • Az adatok lekérdezése
  • Az adatok védelme
  • Az adatok titkosítása
  • A hozzáférési jogok kezelése
  • Fizikai adatszerkezet szervezése

    Felhasználók:

  • Adatbázis adminisztrátor (DBA - DataBase Administrator): Teljes jogosultsága van.
  • Operátorok
  • Alkalmazásfejlesztők
  • Alkalmazók

    Adatbázisrendszer (DBS - DataBase System): Az adatbázskezelő rendszert, valamint az alkalmazói és segédprogramok együttesét adatbázisrendszernek nevezzük.

    A DBS előnyei a fájlkezelő rendszerekkel szemben:

  • Az egyedtulajdonságok, kapcsolatok és metaadatok egységes tárolási rendszere
  • Adatfüggetlenség
  • Nagyobb adatabsztrakció
  • Adatmegosztás, párhuzamos hozzáférés
  • Ellenőrzött redundancia
  • Hozzáférési jogosultság ellenőrzés, adatvédelem
  • Optimalizált fizikai adatszerkezet
  • Integritási feltételek érvényesítése
  • Szabványosság, hatékonyság, megbízhatóság

    A DBS architektúrája:

  • Külső szint (external)
  • Koncepcionális szint (conceptual)
  • Fizikai szint (internal)
    Ezt a strukturát ASPI/SPARC architektura néven szabványként is elfogadták.

    Adatmodellek: A valóság adatstruktúrájának, integritási szabályainak megadására szolgáló formalizmust, amely az adatrendszeren elvégezhető műveleteket is definiálja, adatmodellnek nevezzük.

    Adatmodellek fajtái:

  • Hierarchikus adatmodell: A legrégebbi adatmodell, bonyolultabb kapcsolatok ábrázolására nem alkalmas.
  • Hálós adatmodell: A hierarchikus modell továbbfejlesztése. Tetszőleges kapcsolatrendszer alakítható ki benne. A kezelőnyelv túl bonyolult és merev szerkezetű, ezért nem terjedt el.
  • Relációs adatmodell: Sokkal rugalmasabb és nagyon egyszerű. Egyenértékű táblákból épül fel, ahol a táblák oszlopai tulajdonságokat jelölnek, a sorai pedig az egyedeket tartalmazzák. Egy tábla egy reláció. A legtöbb helyen ezt használják.
  • Objektumorientált adatmodell: Valósághűbb adatmodell, mint a többi, de az elméleti alapok hiánya miatt nem terjedt el.
  • Objektum-relációs adatmodell: A relációs adatmodell bővítése objektumorientált lehetőségekkel. Több helyen használják.

    Séma: Az adatszerkezet leírását sémának nevezzük. A konkrét adatbázis a séma egy konkrét előfordulását jelenti. Ezt adat-előfordulásnak, angolul Instance-nak nevezzük.

    Adatdefiníciós nyelv (DDL - Data Description Language): A séma leírására használjuk.

    Adatkezelő nyelv (DML - Data Manipulation Language): Adatkezelési utasítások végrehajtására szolgáló nyelv.

    Adatelérési nyelv (DCL - Data Control Language): Adatok megjelenítésére, lekérdezések készítésére szolgáló nyelv.