Mozgástan

eltelt idő

  • jele: \( \Delta t \)
  • mértékegysége: \( s \) (szekundum)
  • \( s \overset{3600}{<} h \)

megtett út

  • megtett út a pálya hossza, amelyen a test végig halad
  • jele: \( \Delta s \)
  • mértékegysége: \( m \), (méter)
  • \( m \overset{1000}{<} km \), \( km \overset{1.6}{<} mérföld \)

egyenletes mozgás

  • Azt a mozgást nevezzük egyenletes mozgásnak, amikor egyenlő időközönként egyenlő utakat tesz meg,
  • kétszer annyi idő alatt pedig kétser annyi utat tesz meg a test.
  • A megtett út egyenesen arányos a közben eltelt idővel, hányadosuk a sebességet adja meg

sebesség

  • A mozgás gyorsaságára jellemző, megmutatja az egységnyi idő alatt megtett út hosszát
  • kiszámítása: sebesség egyenlő megtett út osztva a közben eltelt idővel
  • jele: \( v \)
  • képlete: \( v = \frac{\Delta s}{\Delta t} \)
  • mértékegysége: \( \frac{m}{s} \) \( (\frac{m}{s} \overset{3,6}{<} \frac{km}{h}) \)
  • iránya: a haladás irányába mutat

átlagsebesség

  • átlagsebesség egyenlő összes út osztva összes idővel
  • jele: \( v_{átl} \)
  • képlete: \( v_{átl} = \frac{{\Delta s}_{össz}}{{\Delta t}_{össz}} \)

pillanatnyi sebesség

  • nagyon rövid időtartamhoz tartozó átlagsebesség

egyenletesen változó mozgás

  • Azt a mozgást nevezzük egyenletesen változó mozgásnak, amelynél egyenlő időközönként egyenlő mértékben változik a test sebessége
  • A sebességváltozás egyenesen arányos a közben eltelt idővel, hányadosuk a gyorsulást adja meg

gyorsulás

  • A sebességváltozás gyorsaságára jellemző, megmutatja az egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozást
  • kiszámítása: gyorsulás egyenlő sebességváltozás osztva közben eltelt idővel
  • jele: \( a \)
  • képlete: \( a = \frac{\Delta v}{\Delta t} \leftrightarrow a = \frac{v_1 - v_0}{\Delta t} \)
  • mértékegysége: \( \frac{m}{s^2} \)
  • iránya: a sebességváltozás irányába mutat
    • ha gyorsul, akkor előre,
    • ha lassul, akkor hátra,
    • ha kanyarodik, akkor oldalra

Négyzetes úttörvény

\[ \Delta s = v_0 \cdot \Delta t + \frac{a}{2} \cdot {\Delta t}^2 \]

szabadesés

  • Szabadesésnek nevezzük azt a mozgást, amikor a test a gravitáció hatására zuhan és minden más hatás elhanyagolható.
  • Ha a zuhanást észrevehetően befolyásolja például a levegő közegellenállása, akkor azt nem nevezzük szabadesésnek.
  • Szabadeséskor a test kezdősebessége nulla.
  • Minden szabadon eső test egyforma egyenletesen gyorsuló mozgást végez. A gyorsulás nagysága pedig állandó, a neve gravitációs gyorsulás.

gravitációs gyorsulás

  • jele: \( g \)
  • értéke: \( g = 9.81 \frac{m}{s^2} \approx 10 \frac{m}{s^2} \)

magasság

  • jele: \( h \)
  • mértékegysége: \( m \)

magasságváltozás, szintkülönbség

  • jele: \( \Delta h \)
  • mértékegysége: \( m \)
  • szabadesésnél a megtett út helyett számolhatunk a magasságváltozással is, és
    \( \Delta s \) helyett használhatunk \( \Delta h \)-t