Egyenáram

Elektromos áramerősség

  • A töltéssel rendelkező részecskék egyirányú rendezett áramlására jellemző. A vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltésmennyiséget határozza meg.
  • áramerősség egyenlő a vezetőn áthaladó töltésmennyiség és a közben eltelt idő hányadosával.
  • jele: \( I \)
  • képlete: \( I = \frac{Q}{\Delta t} \)
  • mértékegysége: \( A \) (Amper)
  • vektor, iránya a pozitív töltések haladási irányával egyezik meg

Elektromos ellenállás

  • A fogyasztóra jellemző tulajdonság, az anyag áramkorlátozó hatását mutatja meg.
  • Az ellenállás egyenesen arányos a vezetőanyag hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével. Az arányossági tényező a fajlagos ellenállás.
  • jele: \( R \)
  • képlete: \( R = \rho \cdot \frac{l}{A} \)
  • mértékegysége: \( A \) (Amper)
  • vektor, iránya a pozitív töltések haladási irányával egyezik meg

Fajlagos ellenállás

  • Anyagi állandó, amely megadja az egységnyi hosszúságú és egységnyi keresztmetszetű anyag ellenállását.
  • jele: \( \rho \)
  • mértékegysége: \( \Omega m \)
  • megjegyzés: A táblázatokban általában \( \frac{\Omega \cdot {mm}^2}{m} \) szerepel. Ilyenkor a keresztmetszetet \( {mm}^2 \)-ben számoljuk.
    réz: \( {\rho}_{cu} = 0.0167 \frac{\Omega \cdot {mm}^2}{m} \)
    alu: \( {\rho}_{al} = 0.026 \frac{\Omega \cdot {mm}^2}{m} \)

Ohm törvénye

  • A fogyasztó kivezetésein mérhető feszültség és a rajta átfolyó áramerősség egyenesen arányos, hányadosuk állandó.
  • Ez az állandó a fogyasztó ellenállásával egyezik meg és nem függ sem a feszültségtől, sem az áramerősségtől.
  • képlete: \( R = \frac{U}{I} \)

Elektromos teljesítmény

  • \( P = U \cdot I \)
  • \( P = \frac{U^2}{R} \)
  • \( P = I^2 \cdot R \)

Elektromos munka

  • \( W = P \cdot \Delta t \)
  • \( W = U \cdot I \cdot \Delta t \)
  • \( W = \frac{U^2}{R} \cdot \Delta t \)
  • \( W = I^2 \cdot R \cdot \Delta t \)

Soros kapcsolás szabályai

  • \( I_{12} = I_{1} = I_{2} \) Soros kapcsolásban nincs elágazás, ezért minden alkatrészen ugyanaz az áram halad át.
  • \( U_{12} = U_{1} + U_{2} \) Soros kapcsolásban a feszültség eloszlik fogyasztókon, ezért azok összegével egyenlő.
  • \( R_{12} = R_{1} + R_{2} \) A sorosan kapcsolt fogyasztók (helyettesítő) eredő ellenállása egyenlő a fogyasztók ellenállásainak összegével.

Párhuzamos kapcsolás szabályai

  • \( U_{12} = U_{1} = U_{2} \) Párhuzamos kapcsolásban az alkatrészek végei páronként össze vannak kapcsolva, ezért a feszültség minden fogyasztón és áramforráson megegyezik.
  • \( I_{12} = I_{1} + I_{2} \) Soros kapcsolásban az áramerősség eloszlik az alkatrészeken, ezért azok összegével egyenlő.
  • \( \frac{1}{R_{12}} = \frac{1}{R_{1}} + \frac{1}{R_{2}} \) → \( R_{12} = \frac{R_{1} \cdot R_{2}}{R_{1} + R_{2}} \)Párhuzamosan kapcsolt fogyasztók (helyettesítő) eredő ellenállásának reciproka egyenlő a fogyasztók ellenállásának reciprokösszegével.

Eredő, vagy helyettesítő ellenállás

  • Az eredő ellenállás egy olyan ellenállás, amellyel helyettesítve a kapcsolásban szereplő fogyasztókat egy adott áramforrás számára ugyanakkora feszültség mellett ugyanakkora áramterhelést jelent.
  • Ha több fogyasztót az eredő ellenállásukkal helyettesítünk egy áramkörben, akkor egyrészt egyszerűsödik a kapcsolás, másrészt az áramkör többi része továbbra is ugyanúgy működik, ahogy előtte.

Kirchhoff I. / Csomóponti törvény

  • Egy áramkör bármely csomópontjába befolyó (+) és a csomópontból kifolyó (-) áramok előjeles összege nulla.
  • A csomópontba befolyó és a csomópontból kifolyó áramok összege megegyezik.
  • képlete: \( \sum I_{be} = \sum I_{ki} \)

Kirchhoff II. / Huroktörvény

  • Egy áramkör bármely zárt ágában levő részfeszültségek előjeles összege nulla
  • képlete: \( \sum U_i = 0 \)